Maibé, naroman hahú mosu iha Governu Konstitusional Daualu ne’ebé lidera husi Primeiru Ministru Taur Matan Ruak ne’e. Iha posibilidade boot atu Timor Leste bele kore aan husi dependensia ba hahan importasaun.

Dezenvolve seitór kooperativa sai xave prinsipal hodi rezolve problema dependensia ba hahan importasaun. Ida ne’e mak daudauk ne’e Sekretariu Estadu Kooperativa (SEKooP), Arsenio Pereira, hala’o hela liu husi planu annual SEKooP ba tinan 2019.

Hafoin iha tinan dahuluk, 2018, kaer pasta SEKooP, Arsenio hala’o jornada haleu Timor Leste hodi haree kooperativa, grupu no kamponeza hirak ne’ebé eziste, ikus mai Arsenio trasa planu hodi koko atu rezolve problema ne’ebé nia identifika.

Durante jornada haleu TL, SEKooP konklui katak problema boot ne’ebé kooperativa sira hasoru mak merkadu atu distribui produtu ne’ebé sira produs. Tanba sira iha produtu barak maibé estratejiku merkadu nian mak laiha.

Bainhira konsege hadia estratejia merkadu nian, mehi atu hapara importasaun hahan la’os sai mehi de’it, maibé sei sai realidade.

“Hanoin baibain ita dehan defisil iha hahaan par depois kada tinan ita importa aihan mai, ha’u hanoin ita sei rezolve. Ha’u hanoin defisil aifuan, mais realidade ita iha aifuan,” dehan Sekretariu Estadu Arsenio Pereira.

Ho potensia boot agrikultura ne’ebé Timor Leste iha no realidade iha kampu ne’ebé konfirma mós potensia ida ne’e, SEKooP iha fiar katak sei bele rezolve problema hirak ne’ebé durante ne’e sempre sai asuntu kritika husi públiku.

Maibé, atu atinze ida ne’e, presiza serbisu maka’as no kolaborasaun husi entidade hotu-hotu nune’e programa no politika ne’ebé SEKooP trasa bele implementa ho di’ak.

Atu hatene di’ak liu tan serbisu SEKooP nian, Jornalista Tempo Timor (JTT) halo intervista eskluzivu ho Sekretariu Estadu Kooperativa Arsenio Pereira (SEKooP) iha nia knar-fatin, foin lalais.

JTT: Señor Sekretariu Estadu bele esplika saida mak sai nu’udar planu asaun SEKooP nian ba 2019?

SEKooP: Planu asaun ne’ebé SEKooP iha ne’e relasiona ho kestaun sira ida ohin ne’e, liu-liu estratejiku merkadu laiha. Kuandu sira produz ho númeru sira ne’ebé iha, produtor sira ne’ebé hela iha area rural ne’e ita haree katak sira traballador hotu, hanoin baibain ita dehan defisil iha hahaan par depois kada tinan ita importa aihan mai, ha’u hanoin ita sei rezolve. Ha’u hanoin defisil ai fuan, mais realidade ita iha aifuan. Iha produtu no sira rasik rekoñese, no iha tinan kotuk mós sira konvida ha’u par ba kolleta ke nia kuantidade boot.

Pur ezemplu aifuan ne’ebé ke iha Suai, pateka, ke momentu ne’eba orsamentu sei duadesimu. Sira konvida ha’u ba kolleta no sira dehan “durante ne’e ami produz mais merkadu mak laiha ne’e. Agora ita-boot haneasan Sekretariu Estadu saida mak ita-boot bele halo?”. Entaun iha momentu ne’eba la uza orsamentu duadesimu maibe ha’u uza rasik ha’u-nia nosan, ha’u dehan katak “bele aluga karreta ohin loron, bele tula pateka ne’e ba Dili, ita-boot sira mak ba faan rasik”. Entaun aluga karreta truk tula mai faan, sira hetan osan besik rihun tolu ($3.000.00). Ha’u dehan ida ne’e ita haree ho matan, saida mak ita halo, tanba realidade sira produz, rai ne’e sei fó produsaun ba ita, entaun sira ne’e mós hanesan dudu ha’u.

Iha planu asaun 2019, sai hanesan mehi iha ha’u-nia mandatu katak ita bele estabelese sentru kooperativa integradu iha kada Postu (Administrativu). Ida ne’e atu responde ba ida ohin sira dehan ami produz maibe merkadu laiha, entaun estratejia ida ne’e halo par oinsa haree ba produtu ne’ebé iha, tanba ita-nia produtór sira ne’e envolve aan iha kooperativa, maibé rai ne’e mós la’os hanesan iha rai seluk par depois komunidade halo produsaun, maibé sira hanesan subsistensia, maibé ba ida-idak ninian rai. Balun orsida iha ne’e, balun orsida iha ne’ebá, maibé oinsa par ita akomoda produtu sira ne’e.

Ezemplu sira balun produz batar, fore, modo, haré ho sira seluk no komoditi seluk, ho animal, oinsa par ita bele akomoda. Estratejia ne’e mak sentru, par depois sentru ne’e mai tau iha fatin ida, mais tenke iha jestór ida iha ne’ebá, para kuandu atu estabelese ida ne’e, par governu mak tau atensaun, ida ne’e par depois halo produsaun iha ne’e, halo prosesamentu iha ne’e, bele mós halo distribuisaun iha ne’e.

Tenke akomoda par hanesan iha parte ida ne’ebé mak demanda (permintaan) ne’e sira bele ba iha ne’ebá ho sasan kedas, tanba durante ne’e ema hakarak loos sosa, pur-ezemplu hakarak ba tetu produtu ho komoditi ida ne’e, maibé ema, se ba ho kamioneta husi Dili ba ne’ebá, gasta mina, gasta tempu. Ba iha munisipiu ida ne’e, nia sei ba iha postu, ou ba suku, lae ba aldeia mak ba buka komoditi ida ne’e. Ne’e to’o bainhira mak nia lakon empu iha ne’ebá. Tanba ne’e ekonomikamente ema ida ba ne’e nia senti lakon, entaun ida ne’e mak halo iha parte hanesan supply ho demanda ne’e sira ladun konekta malu, entaun ninia xave mak ami haree katak só Sentru Kooperativa, Sentru Kooperativu integradu par depois produtu ka komoditi sira ne’e ba hotu iha ne’ebá mak foin asesu direta ba merkadu.   

Pur-ezemplu, hanesan iha Japaun, sira iha ona lista konsumidór, entaun ita mós habadak korente ida ne’ebé husi produser ho konsumen. Ezemplu, se ita iha Dili ema hakarak konsumu hahaan ho ida ne’e, ho modo ida ne’e, ita sura ona katak ninia konsumu kada fulan ne’e hira, maibé tenke alista konsumidór par depois ida supplier ne’e hatene oa katak, ok, mai distribui diretamente ba konsumidór hanesan ne’e, ne’e ita kalkula ona, ita hatene hira, nia kuantidade hira, nia orsamentu hira, ne’e ita hatene ona. Ida ne’e mak ita bele sukat katak se iha mudansa moris ka ita iha produsaun depois hetan osan husi ne’ebá no ita gasta orsamentu estadu par depois nia retornu ne’e mai husi ne’ebá, nia retornu signifika katak oinsa iha mudansa sosial no mudansa ekonomia iha baze. Ne’ebé estratejia ida ne’e mak halo.

Ida ne’e mós la sertamente halo kedan sentru ne’e, maibé ami mós uza programa ida, ho atividade ida ne’ebé ami bolu Partisipatóriu Rural Apresia. Uza metodolojia ida ne’e, ne’e hanesan levantamentu dadus ba ita-nia produtór sira ne’ebé envolve aan iha kooperativa. Par depois bele hatene mane hira, feto hira, sira-nia rai ne’e luan hira no sira produz produtu saida. Levantamentu ne’e iha fulan ida ne’e mak ekipa halo relatóriu depois mak aprezenta ba ha’u no ba funsionariu sira.

Metodu ida ne’e halo depois iha periodu klaran, sei halo dala ida tan, halo dala ida tan levantamentu ida ne’ebé mak bolu dehan Meeting Survey, depois mak progresu ida ita hahú ho programa ne’ebé ita hahú tinan ida ne’e, iha mudansa saida, paling tidak ita hatene ninia mudansa no ba tinan ikus sei halo tan survey, par depois ita bale, henesan Sekretáriu Estadu mós bele sukat katak durante ha’u-nia mandatu ha’u halo buat ida ne’e, ba iha klaran ne’e nia progresu hanesan ne’e, tinan lima remata ne’e ita hetan nia rezultadu saida, depois mak halo relatoriu komprensivu ida durante ha’u-nia mandatu. Ne’e hanesan ida ne’ebé ke hatama iha planu asaun.

JTT: Señor Sekretariu Estadu, oinsa atu bele estabelese Sentru Kooperativa ne’e?

SEKooP: Iha tinan ida ne’e, liu-liu iha 2019, tau orsamentu para halo survey, tanba ne’e atu estabelese sentru ne’e, primeiru ita tenke serbisu hamutuk ho land and property ho sira autoriedade lokal par atu harii sentru ne’e, tenke iha konsultan, tenke halo survey rasik, survey tekniku depois halo mós konsultasaun ba komunidade sira ne’ebá mak sai hanesan na’in ba projetu sira ne’e par depois labele hanesan uluk-uluk, tanba uluk ita halo sentru ida ka uma ida, ita halo, ne’ebé ita lakohi par bibi mak ba hela. Iha gudang balun ne’e, pur-ezemplu ha’u haree iha Uatulari, Kosta Sul, kuaze ida ne’e mós halo osan boot uitoan, mais ha’u la’o depois komunidade sira iha ne’ebá mós dehan katak ida ne’e ita la uza di’ak, dala-ruma iha momentu balun programa governu, balun ajensia sira mak halo, ne’e mós di’ak, mais dala-ruma ita povu rasik mós ita-nia mindset ladun di’ak, entaun ita abandona tiha. Entaun ida ne’e hanesan sasan ne’ebé ke ita soe de’it.

Tan ne’e iha tinan ida ne’e sei halo survey ba ida ne’e par depois ba orsamentu 2019 ne’e ami koko hanoin, la’os hotu kedan, maibé postu 65 sei halo sanolu resin tolu, par hanesan kada munisipiu ida bele hahú ho ida ne’ebé iha lai. Klaru katak ida ne’e ba mós Komisaun Revizaun sei haree tanba iha Ministériu seluk mós iha prioridade.

Aleinde ne’e mós ha’u koko aproxima ho ajensia balun par depois sira sente katak ida ne’e mós apar ba sira, sira mós halo serbisu hamutuk, bele mós serbisu iha parte ne’e, apoiu ba ida ne’e, ne’ebé foin dadauk ha’u ko’alia ho ajensia JICA, Japaun nian, Embaixadór Japaun iha Timor Leste no foin dadaun ha’u simu konvite ida, ha’u ba Japaun ha’u ko’alia mós ho Ministériu Parlamentar asuntus Agrikultura, Peskas no Floresta, tanba sira-nia Sekretáriu Estadu ba ida ne’e laiha. Entaun ha’u hasoru Vise Ministru ke ami troka hanoin no ha’u hato’o programa ne’e no ha’u husu par depois kooperasaun iha futuru mudansa. Horseik ami hasoru malu iha Embaixada no sira mós hatene ona, parese ida tan, sira mós bele apoiu hanesan espertu balun iha area kooperativa agrikola, ne’ebé ida ne’e hanesan ho ita-nia paresiru sira mós bele apoia.